Brassó-Vidombáki repülőtér. Még két évet kell várnunk?

A brassó-vidombáki repülőtér látványterve. Forrás: Krónika

A sepsiszentgyörgyi Ipari Parkban tartott nyílt napon a Brassó megyei tanács elnöke a vidombáki repülőtér építésének előkészületeiről számolt be. Adrian-Ioan Vestea reményét fejezte ki, hogy 2020 júniusában már felszállhat az első gép az évek óta tervezett nemzetközi légikikötőből.

Hogy nagy szükség van egy nemzetközi repülőtérre a térségben, senki nem vonta és vonja kétségbe. Ennek alátámasztására a megyeitanács-elnök előadásában a hazai repülőterek helyzetét ismertetve hangsúlyozta, fél évszázada nem épült Romániában új, zöldmezős beruházásként megvalósított légikikötő, a jelenleg működő 15 reptér kisebb-nagyobb felújítás során vált alkalmassá az egyre nagyobb igények kielégítésére.

A forgalom növekedése azonban egyértelművé teszi, hogy a Brassó mellett több mint egy évtizede elindított, ám nagyon sokszor megbuktatott projektnek végre meg kell valósulnia.

Feladat és kihívás

Adrian-Ioan Vestea, aki a legutóbbi választásokon a barcarozsnyói polgármesteri tisztséget váltotta fel Brassó megye tanácselnöki székével, s így néhány, a városban megvalósított turisztikai beruházás (várfelújítás, dinópark stb.) tapasztalatára is támaszkodik, egyik legfontosabb feladatának épp a repülőtér megvalósítását tartja.

Az elsősorban bürokratikus jellegű nehézségek ellenére optimista, ebben a meggyőződésében az is megerősíti, hogy mind Kovászna, mind Hargita megye elöljárói támogatásukról biztosították, a két megye tanácsa pedig – a beruházás méreteit tekintve – kisebb összeg­gel is beszállt a megvalósításba.

Mi több, a központi régió fejlesztési ügynökségénél sikerült elérni, hogy a beruházás a prioritások között szerepeljen.

Ami elkészült

A repülőtér munkálataira eddig össze­sen 24 millió eurót költöttek – számolt be az elnök.

Adrian-Ioan Vestea: határidőre igyekszünk felépíteni a repülő teret. A szerző felvétele

Ezt a pénzt területvásárlásra, előtanulmány készítésére (amelyet 2016-ban aktualizálni kellett), területrendezésre, a telephely bekerítésére, egyéb tanulmányokra (egyebek mellett modellezték a közlekedést, az áruforgalmat) fordították, de elkészült az a tanulmány is, amely a megvalósítás és a működtetés módozatait vizsgálja meg, elemezve például, hogy koncessziós vagy a köz- és magánszféra közötti partnerség lenne a legmegfelelőbb megoldás.

Ugyanakkor elkészült a 2120 méter hosszú, 45 méter széles kifutópálya, amely alkalmas arra, hogy a világ legnépszerűbb közepes hatótávolságú, keskeny törzsű utasszállító repülőgépe, a Boeing 737, illetve a vetélytárs, az Airbus A320 is le- és fel tudjon szállni.

A kifutópálya egyébként az ország harmadik-negyedik méretű repülőterévé teszi majd a vidombáki nemzetközi légikikötőt – hangsúlyozta az elnök.

Önállóan

Bár a legkönnyebb az lett volna, hogy a repülőtér koncessziós eljárás révén valósuljon meg (akkor nem kellene bajlódni a közberuházásokat sújtó mérhetetlen és kiszámíthatatlan bürokráciával), a különböző változatok elemzése után úgy döntöttek, hogy saját kezükbe veszik a beruházás lebonyolítását.

Az év elején kétszázmillió lejes kölcsönt vett fel a megyei önkormányzat, ennek nagy részét erre a projektre szánják, és a tervezés-közbeszerzés sűrűjébe vágtak. Ebben számítanak arra a támogatásra, amelyet mind Kovászna megye, mind Brassó, Sepsiszentgyörgy és Vidombák önkormányzata megígért.

Adrian-Ioan Vestea továbbá beszámolt arról is, hogy az első, tízmillió eurós szakasz tervezése befejeződött, versenytárgyalást hirdettek, és már ezen a héten nyilvánosságra hozzák a nyertes építő nevét. Késleltetheti a kitűzött határidők betartását a fellebbezések lehetősége.

Szakember is került

A döntést, hogy a beruházás megvalósítását az önkormányzat felvállalta, korábban többen azzal támadták, hogy a repülőterek építésében jártas szakértelem hiányában nehéz lesz kivitelezni egy ilyen méretű tervet. A Brassó megyei tanács elnöke e tekintetben is derűlátó, hiszen sikerült megnyerni Alexandru Anghel repülőmérnököt, aki 2013–2015 között a jászvásári reptér korszerűsítését koordinálta. A szakember biztosította az elöljárókat, hogy ha időben rendelkezésre állnak majd a szükséges engedélyek, a repülőtér átadásának pillanatában, vagyis 2020 júniusában felszállhat az első gép, hiszen az építkezés alig nyolc hónap alatt befejezhető.

Moduláris rendszer

Addig azonban még hosszú az út, az építkezéssel párhuzamosan olyan engedélyeket kell beszerezni, amelyek egyebek mellett lehetővé teszik a vámhivatal, a határrendőrség felállítását, a biztonsági és irányítórendszerek tervezését és kivitelezését, és nem utolsósorban a szükséges szakemberek képzését. A fővárosi tárgyalások illetékeseivel (minisztériumok, szakszolgálatok és -intézmények) való találkozók biztatóak – számolt be az elnök, ami azt is előrevetíti, hogy ötven év után végre sikerül felépíteni egy új légikikötőt. A repteret egyébként úgynevezett moduláris rendszerben tervezik.

A terminál első szakaszban egyszerre három, majd idővel 12 gép fogadására lesz alkalmas.

A repülőtér majdani működtetését úgynevezett koncessziós szerződés alapján valósítják meg, ezt az uniós előírások is megkövetelik. A beruházás a tervek szerint több mint 57,5 millió euróba kerül. A felmérések alapján az első évben valamivel több mint százezres utasforgalomra számítanak, tíz év alatt ez a szám meghaladja a tízmilliót.

Forrás: 3szek.ro

Még egyszer a vidombáki reptérről. Várják a beindulását

Jó esély mutatkozik arra, hogy negyven év után egy újabb repülőteret helyezzenek fel az ország térképére, mutatott rá a sepsiszentgyörgyi ipari parkban tartott előadásában Adrian Vestea.

A Brassó megyei tanács elnöke szerint a vidombáki nemzetközi repülőtérről túl régóta beszélnek, és sokan joggal szkeptikusok, hogy azt valaha sikerül-e beüzemelni. A brassói elöljáró szerint a repülőtér ügye most jó irányban halad. Emlékeztetett, hogy Romániában 1968-ban adták át az utolsó légikikötőt, viszont az ország közepén nem épült reptér, ezt a hiányt töltené be a brassói létesítmény. Adrian Vestea szerint van helye a vidombáki repülőtérnek, hiszen az országban folyamatosan emelkedik az utasok száma, míg 1997-ben még csak 2 millió személy utazott repülővel, ez mostanra 16 millió utasra emelkedett. Csupán az elmúlt két évben másfél millióval nőtt az utasok száma.

A hazai repülőterek forgalmát tekintve az otopeni légikikötő vezet évi 11 millió utassal, következik a kolozsvári 1,8 millió, a temesvári 1,1 millió utassal, a marosvásárhelyi reptérről 287 ezer utas szállt fel. A vidombáki légikikötő esetében évi 1 millió utassal számolnak, mondta Adrian Vestea, aki szerint eddig 24 millió eurót költöttek, és az építkezés befejezése érdekében a Brassó megyei tanács 200 millió lejes hitelt vett fel, illetve az építkezés felügyeletével és a reptér beindításával megbíztak egy szakembert, aki korábban a jászvásári repteret vezette. Úgy tervezik, hogy az építkezéssekkel párhuzamosan beszerzik a működéshez szükséges összes engedélyt, hogy amikor elkészül a létesítmény, azonnal legyen ott vámellenőrzés, határrendőrség, a szükséges nemzetbiztonsági hatóságok is. Hozzátette, hogy hamarabb be lehetne fejezni a légikikötőt, ha a kormány és a szállításügyi minisztérium is támogatná a kezdeményezőket.

Forrás: Hirmondo.ro