Gazdasági fejl?dés a megyék szintjén: Háromszék az elmúlt 20 év nagy vesztese - Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Gazdasági fejl?dés a megyék szintjén: Háromszék az elmúlt 20 év nagy vesztese

2018. június. 21

A termelékenység-növekedés terén Kovászna országos utolsó, a bruttó hazai termékhez való hozzájárulása pedig 1998 óta 1,12 százalékról 0,71 százalékra csökkent.

Hatszorosa lesz idén a romániai GDP a húsz évvel ezel?tti értéknek, az egy f?re es? bruttó hazai termék pedig még nagyobb arányban, közel hétszeresére n?. A különbség abból adódik, hogy az ország lakossága többek között a nagyfokú elvándorlás miatt jelent?sen csökkent. 1998-ban 41,75 milliárd dollár volt a GDP, míg az el?rejelzések idén 246 milliárdra saccolják. Az egy f?re es? érték húsz évvel korábban 1 853 dollár volt, ez mostanra 12 633 dollárra n?tt. Az általános tendencia tehát a látványos növekedés volt, igaz, volt is honnan fejl?dni.

http://www.maszol.ro/uploads/files/userfiles/images/20160907_sepsi_ro_sepsiszentgyorgyi%20varoshaza.jpg

Az analizeeconomice.ro portál a Román Nemzeti Bank és az Országos Statisztikai Hivatal adataira támaszkodva megyei bontásban is elemezte az adatokat, melyek azt mutatják, hogy az elmúlt két évtizedben régiós szinten hatalmas különbségek mutatkoznak a fejl?dés ritmusában. Az adatokat nem torzítja, hogy sok vállalat nem ott termel, ahol a székhelye van, mivel az adott megyében létrehozott hozzáadott értéket vették figyelembe.

Az elemzésb?l sajnos az derül ki, hogy Kovászna gazdasága fejl?dött a leglassabban. 1998-ban az egy f?re es? GDP alapján felállított országos rangsorban a kisebbik székely megye még a roppant el?kel? 9. helyen állt. Abban az évben minden egyes háromszéki lakos átlagban 2 014 dollárt termelt meg, 8,7 százalékkal többet az országos átlagnál. Akkoriban Kovászna a termelékenység tekintetében jobban állt többek között Bihar, Szeben, Maros és Arge? megyénél. Nagyot fordult azóta a világ, az idei toplistán ugyanis Kovászna már csak a 28. helyen szerénykedik, vagyis 19 helyet csúszott vissza.

Hargita megye kicsit jobban áll

Becslések szerint idén a háromszékiek fejenként 8 594 dollárt termelnek majd meg átlagban, ami 32 százalékkal marad el az országos szintt?l. Két évtized alatt 4,3-szorosára n?tt a termelékenység Háromszéken, ami els?re nem hangzik rosszul, csak éppen országos viszonylatban a leggyengébb eredmény. Ennél még Mehedin?i és Gala?i megyékben is jobban n?tt a termelékenység, 4,4-szeresére, Vranceában pedig 4,9-szeresére. Hargita sem produkált gazdasági csodát, az 5-szörös növekedés a rangsorban hátulról az ötödik helyhez elég. Leginkább Bukarestben n?tt a termelékenység, megtízszerez?dött, míg Fehérben 8,4-szeres, Szebenben 7,7-szeres, Kolozsban 7,3 szoros, Temesben pedig 7,2-szeres volt a növekedés.

Sajnálatos módon a megyéknek az országos GDP-hez való hozzájárulása szintén azt mutatja, hogy a háromszéki gazdaság egyre jobban lemarad más megyék mögött. 1998-ban Kovászna 466 millió dollárral járult hozzá a román GDP-hez, ami a teljes összeg 1,12 százaléka volt. Ebben az évben várhatóan 1,7 milliárd dollár lesz a háromszéki GDP, hozzávet?leg négyszer annyi, mint 1998-ban, ez azonban az országos értéknek már csak 0,71 százaléka, vagyis a megye gazdaságának a súlya harmadával csökkent. Ugyanazon id?intervallumban Szilágy GDP-je szinte meghatszorozódott, 384 millióról 2 milliárd föle emelkedett, Szebené pedig meghétszerez?dött.

Az IT-t és a turizmust kellene felpörgetni

Annak, hogy Háromszék gazdasága régiós összehasonlításban gyengén teljesített az elmúlt húsz évben, alapvet?en infrastrukturális oka van, lévén, hogy a megyében sem autópálya, sem reptér nincs –véli Edler András-György. “Ezt semmivel nem lehet ellensúlyozni” – mondja a Kovászna Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke. A megye gazdasági térvesztéséhez nagyban hozzájárult, hogy megsz?nt többek között a sepsiszentgyörgyi belvárosi bútorgyár, a m?anyaggyár és a cigarettagyár, a gazdaság struktúrája pedig kedvez?tlen. “A könny?ipart egyel?re nem sikerült más ágazattal behelyettesíteni, ez pedig, bár sok embernek ad munkát, de a hozzáadott érték, amit megtermel, kevés. Fel kellene pörgetni az informatikai ágazatot és a turizmust. Bár azt mondjuk, hogy ez utóbbiban nagy a potenciál, a megye gazdasági teljesítményének csak a 2,1 százalékát adja, ami nagyon kevés” – nyilatkozta a Maszolnak Edler András-György.

Forrás: Maszol.ro