Bihari Béla: A digitalizáció a székelyföldi vállalatok versenyképességének az ára
Az idén már hatodik alkalommal megszervezett Digitális Székelyföld Konferenciáról, rendezvénysorozat hozadékáról és hatásairól kérdeztük Bihari Bélát, az IT Plus Kluszter elnökét.
Mit nevezne a nemrégiben lezárult Digitális Székelyföld Konferencia legfontosabb hozadékának?
Az információ- és a tudásáramlást. Számunkra nagyon komoly feladat, hogy majd hatvan el?adóval, a több mint háromszáz résztvev?nek, valamit majd nem tízezer online közvetítést követ?nek olyan programot nyújtsunk, amely szakmailag magas min?ségi szintet üt meg. Bármennyire is körbehálózzák napjainkat az eszközök vagy automatizált folyamataink, továbbra is az ember a kulcs. A mai kiberbiztonsági résekkel telített digitális világunkban az adat mint nyersanyag mellett a bizalom még nagyobb érték. Valódi sikernek ítéljük meg a személyes kapcsolatok építésének és érvényesítésének lehet?ségét ezen a konferencián.
Fotó: a konferencia Facebook-oldala
Milyen lehet?ségeket tartogat a digitalizáció, és hogyan járulhat hozzá Székelyföld fejl?déséhez?
Akaratunk ellenére is a digitalizáció behálózza vállalkozásainkat, és kiterjed a mindennapjainkra, legyen az a privát szféránk vagy munkahelyi környezetünk. Többször is elhangzott már az az állítás, miszerint a digitalizáció a székelyföldi vállalatok versenyképességének az ára. A digitalizáció és a vele járó információáradat manapság kihívás és egyben egy lehet?ség is. Kihívás egyrészt a vállalatoknak és f?leg a döntéshozóknak, folyamatosan sz?rni és helyesen reagálni a beérkez? adatokra, másrészt lehet?ség világpiaci szinten is „hallatni” termékeiket és szolgáltatásaikat. Mindkét irány rendkívül fontos, hiszen a be-ki áramló adat- és információmennyiség megértése és feldolgozása els?sorban (és nem csak) a vállalati humán er?forrás folyamatos képzését feltételezi. A virtuális tereknek köszönhet?en Székelyföldet mára már van lehet?ségünk nem csak a klasszikus történelmi vágányon bemutatni. És itt gondolok konkrétan az innovatív vállalkozásokra, kezdeményezésekre, mint például a Székelyföldi Legendárium vagy akár a 6. Digitális Székelyföld Konferencia. Mindezen kezdeményezések segítik Székelyföld világpiaci pozitív megítélését.
A konferencia végén tartott beszédében azt mondta: „Erdélyben az orrunk el?tt hevernek azok az értékes információk, amelyek által Székelyföld felkerülhet a digitális világtérképre”. Mondana néhány példát ilyen értékes információkra?
Székelyföld soha sem állt rosszul nyersanyag szempontból, ha csak az altalaj kincseit, földrajzi adottságait vagy történelmünket vizsgáljuk. Nekünk nem kell adatokat gyártanunk kutatásainkhoz vagy megoldásainkhoz, hiszen ezek a mind itt hevernek a lábunk el?tt. A kérdés az, hogy miként tudjuk els?sorban MI ezeket az adatokat digitalizálni, és a kinyert információkat világpiaci porondon javunkra fordítani. Miként tudjuk a digitális autópályán ezt a valós adatbázisunkat és a ráépül? megoldásainkat a leggyorsabb sávra juttatni anélkül, hogy privát szféránk háborítatlan maradjon. És itt csak két példát említenék, amelyek messze nincsenek kiaknázva: a világon ritkaságnak számító székelyföldi kúriák és kastélyok mint történelmi örökségünk. E helyi értékeink köré épül? turisztikai szolgáltatások és digitális programok kiváló lehet?séget és versenyel?nyt jelentenek, világpiaci szinten is. Második példaként említeném a nagy múlttal rendelkez? székelyföldi kórházaink digitalizálását. A lokális kutatási projektek európai, bioinformatikai projektekbe való bekapcsolása. Egy ilyen értékünk a kovásznai Dr.Benedek Géza Szívkórház, amelyik egy országos szinten elismert gyógyközpont. Az itt rögzített, országos szórású, évi több ezres betegállományi kórlapok, kórlefolyási feljegyzések bemeneti valós adatokként szolgálhatnak nagyméret? projektekben.
Arról is beszélt a konferencián, hogy a kiberbiztonság és az adatvédelem versenyképességi kérdés. Hogyan állnak a székelyföldi cégek az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének alkalmazásával?
Nincsenek err?l méréseink, és valós helyzetfelmérést sem végeztünk. Azt viszont érezni lehet, hogy a Cambridge Analityca botrányt követ?en a privát és vállalkozói szféra érzékennyé vált. F?leg a vállalkozói érdekképviseletek próbálnak élen járni és ösztönözni a vállalkozókat a rendelet helyes alkalmazására. Természetesen a piacot elárasztották a mindentudók is, akik kihasználva a lehet?séget különféle egyszer? megoldásokat ajánlanak. Ezzel ellentétben az IT Plusz Klaszter a konferencián a kiberbiztonságot a szakmai oldalról körüljárva mutatta be.
A rendezvénysorozat zárásakor elhangzott: jöv?re is székelyföldi városba látogat a konferencia, ezúttal új formában. El tudna-e árulni részleteket?
Mint minden mag, amely egészséges táptalajra kerül, a konferencia mondhatni elérte az „egészséges csemete” szintet. Persze ágai itt-ott kuszák, ezért csinosítani kell, hogy törzsében is er?södjön. Rengeteg ajánlás és kezdeményezés érkezik. Ezekben a napokban elemezzük a tapasztalatokat és levonjuk a tanulságokat. Úgy érzem, pár gyerekbetegségen már túl vagyunk, de ahhoz, hogy igazán feln?tté váljunk, még rengeteg tennivalónk van.
A konferencia missziója továbbra is katalizálni ezt a folyamatot, összehozni önkormányzati, vállalati, privát és oktatási szférát egy közös zászló alá: Székelyföld Digitalizációja. Továbbgondolva: ahogyan Tusványos a rövidnadrágos politika színtere, úgy célunk az ?szi DSZ vándorkonferenciánknak a térségünk szakmai rendezvényévé való el?léptetése. Ajánlom bárkinek szakmai szervezetünket, az IT Plusz Klasztert. Aki teheti és szeretne ezen célok érdekében velünk munkálkodni, azt várjuk csapatunkba.
Forrás: Maszol.ro
HÃrek
