Messze elmarad az erd�lyi �tlagb�r a bukarestit?l: K�z�p-Erd�lyben 3000 lej f�l�tt van, a t�bbi r�gi�ban kisebb az �tlagfizet�s

2019. március. 13

Az orsz�gos �tlagot meghalad� �temben n?ttek a fizet�sek a Sz�kelyf�ld�n, de � a partiumi �s �szak-erd�lyi b�rekkel egyetemben � m�g mindig elmaradnak az orsz�gos �s a k�z�p-erd�lyi �tlagt�l egyar�nt.

A p�nzt�rca m�st mutat. A magas bukaresti fizet�sek �t�r�tik f�lfel� az orsz�gos �tlagot

N?tt Erd�lyben a foglalkoztatotts�g �s emelkedtek a keresetek 2018 folyam�n. Lassan, de felz�rk�znak a sz�kelyf�ldi b�rek � von m�rleget legfrissebb elemz�s�ben az Erd�lystat erd�lyi statisztikai szolg�lat. Mint r�mutatnak, az alkalmaz�sban �ll�k sz�ma Erd�lyben 2018 december�ben 1985,3 ezer f?t tett ki, mely az el?z? �v azonos id?szak�hoz k�pest 3,4 sz�zal�kos, 65,6 ezer f?nyi gyarapod�st jelent. Ek�zben

Erd�lyben 2018 december�ben 2701 lej volt az egy f?re es? nett� �tlagkereset,

ami novemberhez k�pest 2,1 sz�zal�kos emelked�st jelent, egy �v alatt pedig jelent?s, 13,6 sz�zal�kos n�veked�st mutat. A Sz�kelyf�ld�n 2319 lej (20,9%-os n�veked�s), Partiumban 2314 lej (13,8%), K�z�p-Erd�lyben 3088 lej (16,8%) volt decemberben a nett� �tlagkereset �s az �ves n�veked�s.

N?tt a foglalkoztatotts�g

A megyei statisztikai hivatalok 2019. febru�r v�g�n publik�lt adatai szerint

Rom�ni�ban egy �v alatt 1,6 sz�zal�kkal b?v�lt az alkalmaz�sban �ll�k sz�ma, �s 2018 december�ben 4930,4 ezer f?t tett ki.

Az Erd�lystat erd�lyi statisztikai szolg�lat �sszes�tett adatai szerint Erd�lyben enn�l nagyobb, 3,4 sz�zal�kos n�veked�st k�vet?en, 1985,3 ezer f?t sz�ml�lt az alkalmazottak sz�ma decemberben, m�g 2018 �ves �tlag�t tekintve sz�muk 1981,7 ezer f?t tett ki. A Sz�kelyf�ld�n (az Erd�lystat Hargita �s Kov�szna megy�kre szor�tkozik), valamint a Partiumban (Bihar, Szatm�r �s Szil�gy megy�kben) az erd�lyi �tlagnak l�nyeg�ben megfelel? m�rt�kben b?v�lt az alkalmaz�sban �ll�k l�tsz�ma egy �v viszonylat�ban, m�g K�z�p-Erd�lyben (Kolozs �s Maros megy�ben) valamivel er?teljesebb n�veked�s volt megfigyelhet? (5,2%). Sz�kelyf�ld�n az alkalmaz�sban �ll�k sz�ma 2018 december�ben 121,4 ezer f?t, Partiumban 311,8 ezer f?t, K�z�p-Erd�lyben 392,2 ezer f?t sz�ml�lt.

Az erd�lyi b�rek m�g mindig alacsonyabbak

2018 december�ben 2957 lej volt az orsz�gos �tlagkereset Rom�ni�ban, ett?l valamelyest elmaradtak az erd�lyi nett� keresetek (2701 lej). Ennek az elmarad�snak f?k�nt Bukarest az oka, az ottani �tlagos keresetek (3882 lej) ugyanis kiemelked?ek Rom�nia t�bbi r�sz�hez viszony�tva, �s felfel� t�r�tik el a rom�niai �tlagot.

2018 �ves �tlag�t tekintve a nett� keresetek 2504 lejt tettek ki Erd�lyben, mely a 2017-es �v adat�hoz k�pest 14,1 sz�zal�kos b?v�l�st mutat.

Abszol�t �rt�kben ez t�bb mint 300 lejes n�veked�st jelent. Az �v sor�n a j�lius�augusztusi h�napokban megtorpant a keresetek n�veked�se az el?z? h�napokhoz k�pest, ekkor n�mi visszaes�st lehetett regisztr�lni, az �v t�bbi h�napj�ban viszont n?ttek a keresetek. K�l�n�sen nagy m�rt�k? nett� keresetn�veked�st okt�berr?l novemberre lehetett l�tni. 2018 �ves adatait tekintve az �sszes alkalmazott 2504 lejes nett� �tlagkereset�t?l valamivel alacsonyabb �tlagkeresetek jellemezt�k a mez?gazdas�got (2353 lej), az �p�t?ipart (2363 lej), m�g a szolg�ltat�si �gazatban magasabb (2623 lej) volt a nett� �tlagkereset.

2018-ban 2017-hez k�pest a legnagyobb m�rt�k? keresetemelked�s a mez?gazdas�gi �s erd?gazd�lkod�si szektort jellemezte Erd�lyben (18,8%). A szolg�ltat�si szektorban 15,7 sz�zal�kos volt az emelked�s m�rt�ke, m�g az iparban, �p�t?iparban az eg�sz gazdas�gra jellemz?n�l valamivel kisebb m�rt�kben (11,7%) n?ttek a nett� b�rek.

Lend�letben a Sz�kelyf�ld

A Sz�kelyf�ld�n az egy f?re es? �tlagkeresetek 86 sz�zal�k�t tett�k ki az erd�lyi �tlagnak 2018 december�ben. Az elm�lt h�rom �vben konvergencia figyelhet? meg a k�t sz�kely megy�ben az erd�lyi �tlaghoz, ugyanis 2015 december�ben m�g 77 sz�zal�kot tett ki az itteni keresetek ar�nya Erd�lyhez k�pest. 2018 december�ben Kov�szna �s Hargita megy�ben �tlagosan 2319 lejt vihettek haza a kereseti statisztik�ban sz�mba vett alkalmazottak, ami 382 lejjel maradt el az erd�lyi �tlagt�l.

A mez?gazdas�g, erd?gazd�lkod�s �gazatban a Sz�kelyf�ld�n magasabb nett� �tlagkereseteket lehetett m�rni, mint Erd�ly eg�sz�ben.

Erd�ly r�gi�i k�z�l K�z�p-Erd�lyt jellemzik a legmagasabb nett� keresetek, 2018 december�ben 3088 lejt vihettek haza �tlagosan az itt dolgoz�k. A magas �tlag m�g�tt Kolozs megye kiemelked? keresetei �llnak, itt a 3300 lejt is meghaladt�k a nett� keresetek (3303 lej), m�g Maros megy�ben valamivel az erd�lyi �tlag alatti keresetek voltak jellemz?ek. A B�ns�gban szint�n magas, 2833 lej volt a nett�, ezt k�veti D�l-Erd�ly 2771 lejjel. Partium h�rom megy�j�ben 2314 lejt vitt haza �tlagosan egy szem�ly decemberben, �szak-Erd�ly k�t megy�j�ben 2254 lej volt az �tlagkereset. Decemberben, a kor�bbi h�napokkal ellent�tben m�r nem Sz�kelyf�ld, hanem �szak-Erd�ly sz�m�tott a legalacsonyabb kereset? r�gi�nak Erd�lyen bel�l.

�r�m az �r�mben. A n�veked�s ellen�re is j�val alacsonyabbak a fizet�sek Erd�lyben � Fot�: Erd�lystat.ro

Alacsony szintr?l l�tv�nyos a n�veked�s

�rvendetesnek tartja B�linth Csaba k�zgazd�sz, az OTP Bank Rom�nia makrogazdas�gi elemz?je, hogy Sz�kelyf�ld�n is beindult a b�rn�veked�s, gyorsan emelkednek a fizet�sek. Ugyanakkor lapunk megkeres�s�re eml�keztetett, hogy

a k�t sz�kely megy�ben nagyon alacsony szintr?l indult ez a n�veked�s,

az elm�lt n�h�ny �vben �ltal�ban Kov�szna �s Hargita megye a sor v�g�n �ll az �tlagfizet�sek tekintet�ben, annak ellen�re, hogy az egy f?re es? hozz�adott �rt�k ebben a t�rs�gben viszonylag magas volt. B�linth Csaba kiemelte, k�zgazdas�gi megk�zel�t�sb?l �rnyaltabb a k�p, hiszen a h�sz sz�zal�kos b�rn�veked�ssel a termel�kenys�g nem tudja tartani a l�p�st. �Egyik �vr?l a m�sikra nem n�vekszik 20 sz�zal�kkal a v�llalatok termel�kenys�ge, teh�t a h�sz sz�zal�kos b�rn�veked�s hossz� t�von nem fenntarthat� � sz�gezte le az elemz?. B�lint Csaba r�mutatott, a Sz�kelyf�ld�n az egy dolgoz�ra es? hozz�adott �rt�k eddig is a k�z�pmez?nyben volt, �m nem egyenletesen oszlott el, teh�t a k�l�nb�z? ipar�gak k�l�nb�z? hozz�adott �rt�ket �ll�tanak el?. Ebb?l kiindulva, lesznek olyan c�gek, amelyek a magasabb b�reket ki tudj�k fizetni, de olyanok is, amelyeknek ez komoly gondot okoz, s?t olyanok, p�ld�ul a k�nny?iparban, melyek tov�bb�llnak, mintsem megadj�k a megn�vekedett fizet�seket. A megold�s kulcsa B�linth Csaba szerint, ha olyan v�llalatokat vonzanak be a t�rs�gbe, melyek magasabb hozz�adott �rt�kkel dolgoznak, �s �gy k�pesek a magasabb b�reket biztos�tani. �A kih�v�s m�sik oldala, hogy a magas technol�gi�val dolgoz� v�llalatok bevonz�s�hoz, biztos�tani kell a megfelel?, j�l k�pzett, magas sz�nvonal� munkaer?t� � vallja a k�zgazd�sz.

Megterhel? a munkaad�nak

A Sz�kelyf�ld�n az�rt l�tv�nyos a nett� �tlagb�r-n�veked�s, mert sz�mottev?en emelkedett a minim�lb�r � fogalmazott ek�zben �rdekl?d�s�nkre �dler Andr�s. A Kov�szna Megyei Kereskedelmi �s Iparkamara eln�ke r�mutatott, azokban a t�rs�gekben, p�ld�ul D�l-Erd�lyben, ahol magasabbak voltak a fizet�sek, nem akkora a n�veked�s. A t�rv�ny �ltal szab�lyozott minim�lb�r-n�vel�s beind�t egy spir�leffektust, a k�vetkez? b�rszinteket is emelni kell, hiszen p�ld�ul egy szakk�pzett munk�s nem kereshet annyit, mint egy minim�lb�ren foglalkoztatott szakk�pzetlen. Edler Andr�s eml�keztetett, a Sz�kelyf�ld�n alacsonyak voltak a b�rek, �gy a minim�lb�r-korrekci� l�tv�nyosabb n�vel�st eredm�nyezett, mint ott, ahol indul�sb�l magasabbak voltak a fizet�sek. Ugyanakkor � tette hozz� m�g mindig sz�mottev? k�l�nbs�gek vannak, hisz a 20 sz�zal�kos emel�ssel a sz�kely megy�kben 2319 lej a nett� �tlagkereset, m�g a d�l-erd�lyi megy�kben a legalacsonyabb m�rt�k?, 10,5 sz�zal�kos �ves n�veked�ssel is 2771 lej az egy f?re es? nett� �tlagb�r.

Edler kiemelte egy�ttal, hogy

az ilyen m�rt�k? b�rn�veked�st egyre nehezebben tudj�k kigazd�lkodni a v�llalkoz�k.

A kis- �s k�zepes c�gek panaszkodnak, hogy mennyire megterhel? sz�mukra a minim�lb�r-n�vel�s, de a nagyobbak sem tudnak annyit termelni, hogy ezt a n�veked�st fedezz�k. A kamara eln�ke egy sikeres h�romsz�ki v�llalkoz�s p�ld�j�val bizony�totta, hogy mit jelent a b�remel�s. A v�llalatnak k�zel ezer alkalmazottja, �s �vi egymilli� eur�s nyeres�ge van. Edler Andr�s kisz�molta, hogy ha a nyeres�get mind b�remel�sre ford�tja a c�g, az egy alkalmazott eset�ben havi 270 lej nett� emelked�st jelent. �Ha a teljes profitot b�remel�sre ford�tja, akkor a c�gnek semmi nem marad fejleszt�sre, az pedig a versenyk�pess�g�t rontja, �s hossz� t�von a v�llalkoz�s k�r�ra van. A sz�mok is bizony�tj�k, hogy az ilyen m�rt�k? fizet�semel�s megterhel? a c�geknek� � sz�gezte le a kamara eln�ke.

Ez a megold�s a szakemberhi�nyra A minim�lb�r-emel�s korrig�lja az �tlagfizet�seket, �m t�bb m�s t�nyez? is hozz�j�rul az �tlagb�r-n�veked�shez � v�lekedett megkeres�s�nkre Szab� �rp�d k�zgazd�sz, a nagyv�radi Partiumi Kereszt�ny Egyetem oktat�ja. R�mutatott, a l�tszat ellen�re Rom�nia j� makrogazdas�gi mutat�kat produk�l, a gazdas�gi n�veked�s kiegyens�lyozott. Ezzel p�rhuzamosan ugyanakkor

egyre �get?bb a szakemberhi�ny, �s ezt csak fizet�semel�ssel lehet ellens�lyozni.

�Nagyon sokan elmentek k�lf�ldre dolgozni, az orsz�gban neh�z j�l k�pzett szakembert tal�lni. A c�gek �gy pr�b�lj�k hazacs�b�tani, itthon tartani, a munkaer?piacra bevonzani a szakembereket, hogy nagyobb b�reket aj�nlanak� � mondta Szab� �rp�d. Szerinte ezt a v�llalatok megb�rj�k, hiszen el?bb sz�molnak, �s csak azut�n hirdetnek �ll�sokat megemelt b�rekkel. Ha egy c�g nagyobb fizet�st aj�nl, val�sz�n? el?tte kisz�molja, hogy azt ki is tudja termelni � sz�gezte le a k�zgazd�sz.

Forr�s: Kronika.ro

Hírek

A Kov�szna Megyei Kereskedelmi �s Iparkamara �ll�spontja a fogyaszt�v�delmi hat�s�g �rr�sekre vonatkoz� jogszab�lyterverzet�vel kapcsolatosan

A Sepsiszentgy�rgy�n tal�lhat� �p�letek ad�j�nak egy r�sz�t visszat�r�t? de minimis program KKV-knak (2025)

A KOV�SZNA MEGYEI VEZET? V�LLALKOZ�SOK D�J�TAD� G�L�JA (2024)

H�ROMSZ�K GAZDAS�GA 2023-BAN. SAROKSZ�MOK �S F?BB MUTAT�K

A Sepsiszentgy�rgy�n tal�lhat� �p�letek ad�j�nak egy r�sz�t visszat�r�t? de minimis program KKV-knak (2024)